COVID – a pszichoszexuális hatások

Egészségügyi és pszichoszexuális hatások - A COVID más szemszögből

Furcsa egy éven vagyunk túl, annyi szent. Téged elgondolkodtatott, hogy milyen hosszútávú következményei lesznek a vírus leple alatt hozott intézkedéseknek, szabályoknak és pszichés nyomásnak?! Az elszigeteltségnek? Rád, felnőtt emberre, és a gyermekedre nézve?!

Ma erről írok, mert azt gondolom, sokkal komolyabban kell foglalkozni ezzel a mindenkit érintő élethelyzettel. Anya vagyok, 2 fiam van, 7 és 9 évesek, és aggódom, milyen jövő vár ránk, és rájuk.

Milyen problémákkal lehetséges szembesülnünk a közeljövőben a covid szituáció kapcsán?!

A gyermekek fejlődésének egyik fontos eleme a pszichoszexuális érésük folyamata. Vagyis az, ahogyan felkészülnek a nemiségük felfedezésére és elfogadására, illetve, ahogyan érdeklődnek a másik nem iránt. Ahogy a tudatuk alakul. A Covid azt mutatta és azt tanította az embereknek, hogy fertőző lények, akik egymásra veszélyt jelenthetnek. Ezért a legjobb, ha elzárod magad, és a családodat is, és nem érintkeztek.

Mi lesz-lehet a következménye egy ilyen hosszan tartó emberi magatartásnak?! Lehet, te ma csak egy maszkot látsz és egy kézfertőtlenítőt. Semmi különös, nem nagy ügy! Nem igaz?!

Áltathatjuk magunkat ezzel a minimalizáló gondolattal, önmagunkat nyugtatva. Ám a valóság az, hogy a tudat és a tudattalan bizony mélyebben értelmezi a történéseket. Ha mered látni, ha nem.

A fiatal lányok és fiúk azt tanulják, hogy a testük tele van vírussal és baktériummal. Ami 2020 előtt teljesen elfogadott és normális dolog volt. Az élet rendje. Ám 2020tól már ártalmas lényekké váltak, akik szája elé maszkot kell húzni és kezüket mindenféle méregerős kemikáliákkal kell vírus és baktériummentesre sikálni.

Vajon szülőként, nagyszülőként, mersz még a gyermeked szájára puszit adni?! Elfordítod már a fejed?! Mered még őszintén, tiszta szívből, félelmek nélkül ölelni a gyermeked, az unokád?! – Milyen mélyre ment a félelemed? Igazából miért-kiért aggódsz?!

Nézzünk néhány következményt, amivel számolhatunk az elkövetkezendő években

Felnőttekre és gyermekekre egyaránt vonatkozhat!

  • Az egész napos maszkhasználat végett kevesebb oxigént tudunk belélegezni, így csökken a véroxigén szintje, és általa, nő a széndioxid mennyisége (aránya) a vérben. Ennek egészségügyi kockázatai vannak. Csökken az agyi működés, a memória, és fáradtság, levertség, egyéb testi tünetek jelentkezhetnek. Ez kihatással van az idegrendszerre is, a szinapszisok (idegi kommunikáció) létrejöttére és gyorsaságára.
  • Az órákon át viselt maszkon kis baktérium telepek jönnek létre a kilégzés által. Ezeket visszalélegezve, beborítják az arcüreget, a hörgőket és a tüdőt. Ez változtatja a nyálkahártya állapotát, gyengíti azt. Gyulladások alakulhatnak ki ezeken a területeken, amik a túl hosszú maszkviselés következtében képesek akuttá válni. Te már csak akkor fogod észrevenni, hogy baj van, amikor begyulladt! Ehhez hozzáadódik a bezártság, a kevesebb friss levegő, és az, hogy még a friss levegőn is maszkot kell viselni!!!! Vajon a kormány majd akkor is nyújt segítséget, amikor a maszkviselés következménye lesz egy arcüreggyulladás, vagy hörgőgyulladás, vagy csökkent tüdőkapacitás, esetleg asztmatikus problémák?! Vajon, ha kialakult, visszafordítható lesz? Vagy a nagy „felelősségtudatunk” eredménye lesz önmagunk és gyermekeink megbetegítése?!
  • A bezártság, a mozgásszegény életmód egyenes következménye az elhízás. Változik az anyagcsere, a mozgásszegény életmód következtében lassul. A zsírszerkezet változik a testben. Ezeket hívjuk makacs zsírpárnának a köznyelvben. Mit szeretnénk?! Túlsúlyos gyermekeket, fertőző testképpel és tudattal?!
  • Amikor eljön a serdülő kor, vajon hogyan tudják majd közelíteni a saját testnedveiket?! Hogyan fogják tudni fogadni, elfogadni a másik nem testnedveit?! Mernek majd csókolózni, simogatni, érinteni, szeretkezni?! Vagy tele lesznek belső frusztrációval és félelemmel, hogy mi lesz, ha érintkeznek, és megfertőzik egymást?! Steril környezet kell majd az együttlét bármely formájához?!
  • Szociális szempontból egy fejlődő gyermek még tanulja a metakommunikációt. Ha állandóan eltakart arcokkal szembesül, vajon mit fog tanulni?! Hogyan fogja tudni dekódolni az elhangzottakat? Hogyan fogja tudni szűrni, hogy mi az igaz és az őszinte? (Mind tudjuk, hogy ami elhangzik egy dolog. Az összképet olvasva következtetünk a hallottak tartalmáról.) Tovább haladva az elszigeteltség és a fertőzéstudat következménye lehet a szociofóbia kialakulása. A szociofóbia által kerülik majd mások társaságát, mert a tudatuk félelemben él. Miféle magányos, frusztrált fiatal felnőtteket szeretnénk alakítani a mostani ifjúságból?!
  • Averziók alakulhatnak ki a serdülő fejében, mélyen a tudattalan birodalmában. Ha az ember fertőző, és egymásra veszélyes, akkor miért tenné ki magát ennek a veszélynek?! A testnedv lehet undorító, viszolygást kiváltó érzés, amit el kell utasítani legbelül. Hány, leginkább lány gyermek fog szenvedni ettől a tudattól?! És kétségekkel telve kezdi vagy nem is meri kezdeni a nemi életét. Ki fog nekik segíteni?! Tájékoztatni? Megnyugtatni?!

Mit jelent felelősen cselekedni

Szülőként az is a felelősségünk, hogy megfelelő és helyes információt adjunk át gyermekeinknek. Felelősségünk, hogy elgondolkodjunk, és racionálisan képesek legyünk dönteni és cselekedni. És nem csak az a felelősségünk, hogy elvárt normák szerint éljük az életünket, politikai irányítás és befolyásoltság alatt, pszichésen terhelt állapotban, remélve a legjobbakat.

Sajnos egyre megosztóbb ez a világ, és az, ami alakulni látszik a covid leple alatt…

Vannak, akik nagyon komolyan vették ezeket a figyelmeztetéseket, és azt gondolták, a legnagyobb felelősségük az, hogy betartsák ezen, néhány politikus által megfogalmazott, egyébként minden értelmet és konzisztenciát nélkülöző szabályokat. Amit természetesen megtámogattak különböző retorziós eszközökkel, amennyiben nem a “helyes” és elvárt magatartást szeretnéd választani.

Mi lehet az eredmény

Más-más úton, de felnőtt emberben és gyermekben egyaránt megjelenik a pszichés nyomás, a félelem, a bizonytalanság, a terheltség, egy újfajta, ismeretlen frusztráció érzésében (és gondolatában). A létbizonytalanság érzése és kérdése. Az ember egy nagy kérdőjellé válik szépen lassan. Vajon veszélyes vagyok a családomra, a társadalomra?! Mi lesz, ha, nem úgy cselekszem, ahogyan elvárják?! – Inkább elzárom magam, elszigetelődöm, hogy biztonságban tudjam önmagam és a családomat.

És ki tanulja meg leginkább ezen gondolatokat “helyesen” elsajátítani?!  – Természetesen a gyermekeink. Hisz bennük van a legnagyobb példakövetés és megfelelés.

Mindenki szenved. Magányosságot, félelmet, bizonytalanságot él át. A bezártság, a mozgás hiánya, a belső félelem és szorongás, kihat a tudatra és a testre egyaránt. Kezdünk hízni, életmódot váltani. Alkalmazkodni a szituációhoz.

De vajon teszel közben kérdéseket, hogy mi a nagy kép?! Mire is megy ki ez az egész, világ szinten?! Vagy az életed beszűkülésével a tudatod is beszűkül, és félsz már mást látni, mint a maszk, a kézfertőtlenítő és a másfél méteres távolság?!

Arra szeretnélek motiválni és ösztökélni, merj magadnak kérdéseket tenni és válaszokat adni, merj többet látni, és merj helyesen cselekedni, ami a valós egészségedet és jólétedet szolgálja, ahogy a családodét is.

Kitartás kívánok neked és családodnak, ezekben a nehéz időkben.