Szexuális függőségem, a pornó rabságában – anonim történet!

"Szexuális függőségem, a pornó rabságában" – anonim történet!

Ügyfelemmel arról beszélgettünk, hogyan alakult ki nála a pornó függés. Mi a lélektani háttere a folyamatnak, és mi az eredmény. Azt mondja, örömmel veszi, ha megosztjuk a gondolatait, tapasztalatait, hátha másnak segíthet.

Kezdjük azzal, hogyan fest a jelen állapot

Ülök a szobámban, egyedül vagyok. Már 1 órája hazaértem munkából, megvacsiztam, és azon gondolkozom, mihez kezdjek az időmmel. Bekapcsolom a gépem, és máris előttem az ajánló. Fétis pornó, anál, gangbang, extrém pornó és hasonló témák. Van, ami már uncsi, nem dob fel. Kellene keressek egy ütős filmet! Hátha az felvillanyoz! Fárasztóan sok idő megy el, amíg megtalálom, ami megmozgat. Aztán csak előveszem, és önkielégítek. Hamar megy, le kell vezetni a feszültséget! Keresem is a következő videót. Egyre durvább jelenetek, amik furcsa érzéssel töltenek el. Igazából szorongok a látványtól! Elképzelem, milyen lenne, ha velem tennék azokat a durva dolgokat. Nagyon megalázó lenne, porba taposnák a férfiasságomat. De ezt nézem. Aztán levezetem a feszültséget… Újra és újra…

Miért olyan videókat nézel, ami túl van a normalitáson, és szempont a megaláztatás?

Sok időbe telt, amíg felfedeztem az összefüggéseket. Erős önbizalomhiánnyal küzdök. Nem hiszek eléggé magamban, hogy nekem lehetne párom. Elég sikertelen voltam eddig a randikon, vagy az ismerkedésben. És elegem lett a kudarcokból. Elegem lett átélni ugyanazt, minden egyes alkalommal. Szépen fokozatosan alakult ki az, hogy a pornó videókat választottam a nők, a randik helyett. Kényelmessé vált ez az életforma, és be kell valljam, rendkívül biztonságos! Nincs kudarcélmény, nincs stressz, nincs teljesítési kényszer, csak én, a videók és a saját szexuális örömöm.

Valójában mire vágysz?

Arra, hogy férfinak érezzem magam. Mert most, csak egy pornóra üzekedő magányos ember vagyok. Vágyom a nőre, de félek is tőle. Vagyis a saját teljesítményemtől, a megítéléstől, a kudarctól. Félek, hogy szembesülök a nő által azzal, amit gondolok magamról.

Mit gondolsz magadról?

Kicsinek érzem magam, testképzavarral élek, önbizalomhiányom van, és van bennem szorongás. Elzárkózom a valóság elől, miközben tudom, hogy ezzel valójában súlyosbítom a problémát. Viszont a nyugalom és a kényelmesség fontosabb. Azt gondolom, gyenge vagyok, és motiválatlan. Nincs egyelőre semmi, ami miatt változtatnék az életemen. Nem hiszek magamban, hisz az élet nem engem igazolt vissza… Vagyis de, azt, amit gondolok magamról.

Mi a legmélyebb negatív gondolatod önmagadról?

Ezt soha senkinek nem vallottam be, de én nagyon kicsinek tartom a péniszem!!! Ezzel a tudattal élek tini korom óta, és képtelen vagyok feldolgozni!!! Ebből alakult az önbizalomhiány, a szorongás, és egyéb félelmek a férfiasság és a szexualitás területein. Az is ide tartozik, hogy nem tartom magam elég vonzónak. Vagyis, hogy egy nő sem tart elég vonzónak, hogy elfogadjon férfiként.

Hogyan változtatta meg az életedet az önmagadról alkotott kép, a hiedelmeid és a pornó világa?

Ez egy ördögi kör, azt kell mondjam. Egyre beljebb kerülök, és hiába a kényelem, a könnyű út, a szexuális élvezet, egyre rosszabbá válik minden bennem és körülöttem. Mivel nem vagyok elég motivált, és rossz véleménnyel vagyok a testemről, ezért elhanyagolom magam. Van pocakom, és olyan átlagos alakom… Én úgy szoktam mondani, olyan semmilyen.

Be kellett lássam, és igazából egy korábbi, a pornó hatásáról írt cikked is segített átlátni a folyamatokat, hogy sok hátulütője lehet, ha az ember nem képes mértéket tartani. Mivel sokszor csak az önkielégítést éreztem egyedüli örömforrásnak és feszültség levezetőnek, ezért rászoktam és egyre beljebb kerültem az ördögi körbe, így mostanra olyan problémákkal szembesültem, hogy a normál szex a pornókban már nem köt le, egyre szélsőségesebb tartalmakat keresek. Ezek a tartalmak megerősítik a negatív testképemet, nem tudom emiatt elég vonzónak tartani magam egy valódi nőnek. Korai magömlés alakult ki nálam, mert hozzászoktam, hogy ha minél előbb elérem az élvezetet, annál hamarabb jön a megkönnyebbülés érzése. Aggódom az erekcióm minősége miatt is, lehet, hogy valódi nővel már nem tudnék megfelelően teljesíteni.

Segítség a hasonló gondokkal küzdő férfiaknak

A motiválatlanság a félelemből fakad. A félelem, ami gúzsba köt, ami nem csak megmondja, de meg is mutatja, hogy változtatni is félelmetes. Minden kudarc egy visszaigazolás önmagunkról alkotott véleményünkről. Ezért talán jobb ragaszkodni az ismerős és biztonságos úthoz – egyedül, a négy fal között, egyre durvább pornós tartalmakat nézegetve, ami valójában a hiedelmeinken alapuló önsértést is magába foglalja.

Az önsértés fontos tényező, amikor nem tesszük meg azokat a lépéseket önmagunkért, amik szükségesek lennének!

Minden nap szembesülünk a saját valóságunkkal. Ezért kell az önkielégítés, hogy ezt a szembesülést, ezt a feszültséget levezessük, odahaza, biztonságos környezetben. A tudatos részünk tudja az egész láncolatot, mi miből következett, a tudattalan pedig elteszi emlékbe, mint egy visszaigazolt hiedelmet: nem vagyok elég jó, elég vonzó, elég sikeres. Hisz a tapasztalatok is ezt bizonyítják!

Meggyőződésünkké válik, jobb lesz otthon, egyedül, és hogy ne érezzük magunkat annyira egyedül, időtöltésnek ott a pornó. Egyre magabiztosabban szörfölünk az interneten, megtaláljuk benne, amit keresünk. De aztán bizonyos idő elteltével, az egész megfordul. A tiszta élvezet szorongássá válik (mert tudjuk, hogy amit és ahogyan teszünk, az nem normális, elkerülésen alapszik), a megkönnyebbülésben pedig feloldozást kell találni. A túl sok maszturbáció, a figyelmetlenség, a lelki éhség, megkéri az árát. A szorongásból erekciós zavar lesz, és általában korai magömlés. Kezd kicsúszni a kontroll a kezünk közül. De még mindig félünk! A félelem mindaddig elhiteti velünk, hogy valójában ez így is jó, és ez így is rendben van, amíg nem kell kimenni az utcára, a munkahelyre, a közösségbe. Ahol végső soron szociális úton, szembesülnünk kell a képtelenségeinkkel, a hiedelmeinkkel, és takarni kell a szexuális függőségeinket, a perverzióinkat – azt a részünket, ami tudja, mit csinálunk minden nap a négy fal között. Erre viselkedési mintákat alakítunk, álarcokat, hogy más ne jöjjön rá.

Pedig ez egy tévhit. A másik ember érzi, hogy valami disszonáns, az önértékelés és az önbecsülés zavarai meglátszanak. A kényszeresség, a zavar, a szégyen, a függés, a titok, mindig meglátszik. Az életvitelünknek lenyomata képződik a lelkünkben, a tudatunkban és a testünkben is. A lelki és a tudati részeket el tudjuk hessegetni, de testi lenyomatokat, mint például az erekciós zavar, vagy a korai magömlés, már nem tudjuk. Ott kapcsolhat be a „valamit tennem kell” érzés.

Az ügyfelem szerint a kiút csakis egyéni elhatározás, egy döntés kérdése, de mindenkinél máskor jön ez el.

Amikor már megijedsz magadtól vagy a következményektől, akkor fogsz tudni ezen változtatni, legalábbis magamból kiindulva én annyira belekényelmesedtem ebbe a helyzetbe, hogy hiába tudom, hogy ez nem egy normális állapot, mégsem vagyok eléggé motivált változtatni rajta. Nálam még nem jött el az a pont, ahol szükséges a változás. De remélem, nálad már itt van! Ne halogass! Ne cseszd el az életedet, mert később bánni fogod az elvesztegetett éveidet!

Legjobb személyes javaslatom az, hogy te dönts az életedről, ne a félelmeid! A változtatáshoz merj kérni szakmai segítségét.

A szexuálterápia segítségével nem csak a szexuális problémáidat küzdheted le, hanem magát a problémát okozó pszichés és lelki zavarokat, mint például az önbecsülés, az önbizalom hiánya, a szégyen érzése, vagy a stresszel, frusztrációval való megküzdés nehézségei.

Érdekel még egy cikk (és beágyazott videó) a témában: