Szégyen, vagy civilizációs bélyeg

Találtam egy cikket, ami nagyon is inspirált, hogy ismét “tollat ragadjak”, és írjak Nektek.

Megjelent egy hölgy, Gwyneth Paltrow életmunkája, megfilmesítve, hogy felhívja a figyelmet, mennyire fontos önmagunk megismerése és elfogadása. A Netflix készített egy  dokumentumfilm sorozatot, melynek 3. része a női orgazmus készség tanulásáról szól.

A cikk egyik kulcsmondata: “A szégyen az élvezet gyilkosa” – elsőre ezt emelném ki, mert önmagában a legfontosabb összefoglalója mindennemű szexuális (és pszichés) gátnak.

De mit is jelent mindez, mélyebben értelmezve?!

Erről szeretnék veletek együtt gondolkodni. Különböző életbeli rétegeken át vezetem végig a szégyen kialakulásának és mechanizmusának folyamatát. A téma komplex, egy ilyen rövid cikkben nem emelhető ki minden aspektus, így csupán néhány érdekesebb témát említek.

Úgy néz ki, 2020-ban még mindig azzal a problémával szembesülünk, hogy a szexualitás tabu, sokféle szégyen társul a témához, prüdéria övezi.

Honnan származik a prüdéria?!

A szocializációs folyamat, az erkölcsi tartás elfogadott része. Azaz generációról generációra adjuk át szülötteinknek, így tanítva őket arra, mi az elfogadott-elfogadható és mi nem. Ez a tanítás és bevidódó mintázat életünk első, és egyik meghatározó része, ami később befolyásolja a szexualitáshoz való viszonyunkat (is).

Amikor felnövünk és már saját magunkkért vállaljuk a felelősséget, a következő részlet önmagunknak szól, az egyén belső védekezési folyamata. A szégyen, a negatív társítás megóv bennünket a szélsőséges döntésektől és helyzetektől, ugyanakkor gáttá is válik, még a normalitás szintjén is, így befolyásolva a szexuális önismeretet, felfedezést és (pszichés és lelki) érettséget.

harmadik rész a megfelelési vágyban leledzik, hisz mind tartozni akarunk a “nagy csoporthoz”, jelen esetben a társadalomhoz, és azon belül adott ország kultúrális és morális (ezen belül szexualitással kapcsolatos) normáihoz.

A kollektivitás által, hatással vagyunk egymás életére, ám a médiánál nagyobb erővel talán semi sem bír. Tudat alatt hat, modosítja például a vágy képet, vagy az ideát. Ez a hatás, ha megragad, változásra sarkall minket, ami különböző problémákhoz tud vezetni, mint például szerepcsere, kommunikációs zavarok, egészségkárosodás (pl. bulimia), szorongás, amiért nem felelünk meg annak a képnek vagy ideának.

Erre jön rá az elterelés. Az öntudat trükkös “lény”, szeret többet mutatni kifelé, mint amennyivel tisztában akar lenni befelé. Így az elsődleges szempont a megjelenés. Mi az az idea, az a férfi/női kép, aminek szeretnénk megfelelni, ahogyan szeretnénk megjelenni, mások előtt mutatkozni. Fontos-e számunkra – milyen mértékben – ez a fajta megítélés?

És itt kapcsolódhat be a test, a testiség, az önsimeret ezen része. Mennyire ismerem a saját testem? Megnéztem már minden porcikámat a tükör előtt? Mi elfogadható, mi kifogásolható? Mi az ami megengedhető és mi az amit hárítanom “kell”?

Mit jelent hárítani?

Azáltal, hogy szociális lények vagyunk, – az alapvető biológiai funkciókon túl – minden cselekvésünket valamilyen indíték jellemzi. Nagyon röviden, a hárítás az a cselekvés, amit azért teszünk, hogy még a saját tudatunk előtt is el tudjuk rejteni az elfogadhatatlant; a másik szeme elől meg végképp. Erre hozok két példát is, mert nagyon fontos része saját viselkedésünk megértésének.

Az első példa, röviden: Ivone 3 éve szakított a párjával. A kapcsolata viszontagságos volt, sokat kritizálták. Ez a fajta megítélés, címkékké alakult a tudatában, önmaga értékelésévé is vált. Elkezdett az evésbe menekülni, hogy saját szorongását csitítsa. A 3 év alatt sajnos meghízott, ami a tudat alatti hárítás egy lehetséges formája, azért, hogy automatikusan (szavak nélkül) tudja hárítani a férfi közeledését, illetve magát a szexualitást. Ez azért is nehéz, mert amíg ebben a (tudat)állapotban él valaki, önmagát is elutasítja, és sérti, így kívülről is gyakrabban kaphat negatív megerősítést.

Második példa, röviden: Mike egy ideje erekciós problémával küzd. Ez kihatással van az öntudatára, és a férfi képére egyaránt. “Gyors” megoldásként a kék tablettát találta, ám pontosan tudja, hogyan hat a szervezetére, így nem kezdeményez, csak a megfelelő időben. A szexualitás időzített cselekménnyé válik, melyben -egyébként- elkezdte keresni az önigazolást is, hogy ő rendben működik, jól “teljesítő” férfi. Az időzítés válik a hárítás eszközévé, minden más időpont elutasításra kell kerüljön a bizonytalanság, a félelem és a frusztráció jegyében.

Folytatva a folyamat ívét, elérkeztünk magához a nemiséghez, a szexualitáshoz, és így, a szégyen mélyebb értelmezéséhez.

Milyen az önmagunkkal való viszonyunk? Mit engedek meg magamnak a testiség, a szexuális együttlét kapcsán? Ahogy a cikkben is fogalmaztak, nem az a lényeg, hogy mit csinál az illető, például maszturbáció vagy aktus során, hanem az, hogy mennyit mer megmutatni az érzelmeiből! Mennyit mer/enged kifejezni?

  1. Mennyit engedek megmutatni magamból, az érzéseimből, a testemből?
  2. Elégedett vagyok a külsőmmel? Szükséges elterelés, takarás, pozicionálás?
  3. Elfogadhatónak tartom magam a saját és a partnerem szemében?
  4. Megfelelően viselkedem és reagálok adott szituációnak elvárhatóan? Ez lehet természetes, vagy színlelek, mert…?
  5. Adott reakció és viselkedés megfelelő-e morális és kulturális vonatkozásokban?
  6. Öntudat bekapcsol, és értékel: jó vagyok/rossz vagyok?! Megítélem saját magam adott kontextusban, és a tudat ad egy címkét. Ezeket a címkéket építjük az életünk során, és erősítjük vagy elhalványítjuk a tapasztalások és konklúzióink, bölcsességeink által.

Ez az a pont, amikor elkezdhetjük visszafelé is olvasni az eddig leírtakat.

Összefoglalva a szégyenről való elmélkedésemet, az a konklúzióm, hogy

az önismeret, önmagunk felfedezése az egyik lehetséges megoldás a szégyen kordában tartására, oldására.

Minden, amit megismerünk, előbb-utóbb elfogadással is társul. Van olyan elfogadás, amihez külső megerősítésre is szükségünk van, ezért is fontos tartozni valakihez, vagy akár egy közösséghez.

Amennyiben te is küzdesz olyan pszichés és/vagy lelki zavarral, ami gátolja az önismeretet, a felfedezést, vagy az elfogadást, várom megkeresésedet. Érdemes tudni, hogy a legtöbb szexuális probléma pszichés és lelki eredetű, így szakemberrel folytatott konzultáció, tartós és gyógyszermentes megoldást tud nyújtani az intimitás, a szexualitás és a párkapcsolati kérdéskörökben.

Keress minket bátran!

A szexuális egészség 9 pontja

Lorem ipsum dolor sit amet consectetur adipiscing elit dolor
INGYENES

Tetszett a cikk? Oszd meg:

Share on facebook
Megosztom

Kövess minket:

Javasolt cikkeink. Ezeket is olvasd el: