2 nap alatt máris 72-en kitöltöttétek a Különleges szexuális szokásokról szóló kérdőívet. Köszönjük!
Folyamatosan megosztunk belőle érdekességeket, szakmaisággal vegyítve. Kiemelünk egy-egy kérdést, témaindítóként használva, tehát egyik írás sem végkövetkeztetés!
A mai napra a párkapcsolati modelleket vesszük célba. A kitöltők 45 százaléka a hagyományos, monogám típusú kapcsolatban él, és csupán 25 százalékuk házasságban, illetve több mint 10 éve. Terjed a nyitott(abb) párkapcsolati forma, 18 százalékos válaszaránnyal! Továbbá, a kitöltők 2 százalék választotta a poligám életformát.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a kapcsolaton belül a felek igénylik a stabilitást, a biztonságot, és az intimitást, miközben terjed azok köre, akik élni kívánnak a személyes szabadság kibontakoztatásának lehetőségével, és választják a nyitott(abb) kapcsolati formát. Ebben a formában a szexuális kizárólagosság változik, tehát szexuálisan – és nem érzelmileg – nyitnak más személy vagy személyek felé, párként, biztos egységet alkotva.
Dr Almási Kitti is kifejtette véleményét, meglátását a nyitott kapcsolat felvetődött gondolatáról. A teljes cikket itt olvashatjátok, mely „A bátran kell élnünk” című könyve kapcsán készült.
Feltettétek már ezt a kérdést, hogy vajon miért nyitunk?! Miről szól? Kíváncsiság? Vágy? Esetleg hiányállapot? Vajon valóban képesek vagyunk szexuális szempontból nyitottabban élni? Ez egy kompromisszum vagy megoldás? Félre tudjuk-e annyira tenni az önzést, az egot, a féltékenységet, a természetes birtoklási vágyat? Tudunk-e annyira bízni a partnerünkben, a társunkban, és önmagunkban, hogy sérülés nélkül, valóban nyitottabban éljünk? Sérülés alatt értjük akár az énképet, az értékrendet, a kötődést vagy az intimitást.
Vajon elsősorban ÉN, másodsorban TE, és harmadsorban MI, készenállunk arra emberileg, lelkileg, érzelmileg, intellektuálisan, hogy építsen engem, téged és minket egy nyitott(abb) kapcsolati forma?
Sokszor gondoljuk azt, hogy persze! Csináljuk! És igen, kedvünket, örömünket leljük a nyitásban. Ugyanakkor mindaz, ami utána megfogalmazódik benned és a párodban, azt őszintén megbeszélitek? Mert ha marad, akár egy apró szilánk, apró veszteség, vagy csalódás „élmény” (érzés vagy gondolat), amit nem akarunk kimondani, hogy megtartsuk a nyitás élményét élménynek, miközben a tudatunkba beékelt apró szilánkot hátra dobjuk a tudatalattiba, az ÉN problémáját nem oldjuk meg. Keletkezik egy belső konfliktus, és amikor jön egy újabb inger, ami által a kis szilánk újra a tudatba kerül, akkor kumulálódik a fájdalom, a neheztelés, és az adott érzelmi válasz. Végeredmény a sérülés, benned. Ám, azáltal, hogy kapcsolatban éltek, benne is meg fog jelenni. A párkapcsolati szimbiózis így is megnyilvánul.
Azt szokták mondani, ma már bármi lehetséges. Párkapcsolati értelemben bármi, amit mind a két fél, saját akaratából jóváhagy. Bármi, ami nem sérti egyik felet sem, és bármi, amit a pár által kialakított belső szabályrendszer megenged. Bármi, amiben mindketten örömötöket lelitek, épít, emel, egységgé kovácsol. Minden más csak öncélú, egyéni érdeket szolgáló cselekmény, amiben valaki sérülni fog.
Ha úgy érzed, van egy személyes történeted, amit megosztanál velünk, írj nekünk! Ha szakértői választ szeretnél rá kapni, akkor is bátran fordulhatsz hozzánk.
Kérdésed van? Esetleg már ott az a bizonyos szilánk benned, bennetek, és szeretnétek tőle megszabadulni? Szakembertől szeretnétek tanácsot kérni? Írhattok emailben az itk@intimitascoaching.hu email címre, küldhettek üzenetet FB oldalunkon és weboldalunkon.
Kérlek, segítsetek, hogy minél több emberhez eljuthasson a kérdőív, és releváns információt tudjunk szolgáltatni viszont, felétek, és szakemberek részére egyaránt.
Köszönünk minden megosztást!
Üdv.: Az ITK csapata
