Nem hiszem el! – meggyőződésünk ereje

Nem hiszem el! – Történet a belső hitvilágunkról, meggyőződéseinkről.

Nem, ez most nem az a heuréka pillanat! Ez egészen másról fog szólni!

Tudod, hogy miért fut zátonyra annyi kezdeti ismerkedés/kapcsolat?!

Azért, mert a belső kis hang azt súgja! Okééé, értem én, hogy itt ez a csodálatos nő, de ez nem szólhat nekem!

  • Haló?! Melyik csatornát nézed?! Miért vagy még mindig itt?! Mikor mondod már azt, hogy köszönöm, ennyi elég volt, és lépsz le?!
  • Neeem! Én ezt nem értem! Vetkőzik, és simogat! De miért simogat?! (Ah… olyan finom…) Nem kéne már itt lennie…
  • De itt van! És szexelni akar.
  • Hát jó! Igyekszem beleengedni magam. Pedig olyan félelmetes ez a szituáció!
  • Vajon látja a zavaromat?! Uh.. van egy kis baj… Héj fickókám, állj már fel!
  • Wááá! Én ezt nem értem, most meg szeretném, és mégis, annyira ideges vagyok. Miért nem működik rendesen?! Csodálatos ez a nő, és engem akar.

Ismerős ez az elmejáték a fejedben?

Hányszor futtattad le akkor, amikor jó volt! Khm… Vagyis jó, és jobb lehetett volna! De hiába! Ez neked nem jár, nem is hiszed, hogy járhat, így elfogadni sem tudod. Csak eltolni. Miközben nagyon vágysz rá, és talán egy kicsit, félsz is.

Számos hasonló történetet hallottam a praxisom során. A példa ellenére, nem csak férfiaktól, hanem nőktől is.

Mennyit számít, hogy mit gondolsz magadról, milyen az önbecsülésed, és mi az, amit elhiszed, hogy neked is jár?!

Mik a személyes meggyőződéseid?

Ez a furcsa érzés gyakran a neveltetés milyenségéből ered. Ám van, amikor a felnőtt életed során gyűjtesz olyan tapasztalatokat, és többnyire olyan bántó visszajelzéseket, amik a férfiasságodat/nőiességedet sértik, és elkezded kérdőjelezni az értékességedet, a szerethetőségedet.

Valahol, valamikor sérült az önbizalom, az önértékelés és az önbecsülés. – Amíg fel nem oldod magadban ezt a zavart, kétséget, a konfliktust, és nem tárod fel az okokat, valószínűleg egy életen át kísérni fog, és olyan, mint egy kereszt, örök szenvedésre, csalódásra kárhoztat.

Ebből a sérülésből alakul ki az a gondolat, hogy „Nekem nem jár!” „Nem vagyok szerethető!” „Az nem lehet, hogy engem valaki is megbecsüljön!” „Nem vagyok elég jó!” – és hasonló gondolatok.

Ez a fajta (tudattalan) önbüntetés és önsorsrontás nem csak a más emberek rád való hatásából ered, hiszen te is kellesz hozzá. Mégpedig a bűntudatod, a lelkiismereted, vagy a szégyened, biztos, hogy közrejátszanak.

Tehát a kérdés az, valójában, hol/mikor csúsztak el a dolgok az életedben?!

És azóta, mi az a fő érzés és gondolat, amit építesz, táplálsz? Neveled, gondozod, mint egy kis virágot. Ami szépen, fejlődik is benned. Kivirágzik ugyan, de inkább tüskés ágakat hajt, és minden tüske egy “segítség”, neked, hogy újra átérezd azt az érzést (fájdalmat). „Nem vagyok szerethető.” Nekem nem jár!” „Áh, úgyis csalódni fogok!”

A tüske jó fegyver. Amikor benne vagy egy egyébként kedves, kellemes szituációban a partnereddel, és érzed a vonzódást, a vágyat. Már érzed a remény csíráját, a pislákoló fényt. Na, akkor! Akkor jön a tüske és megbök! És jön a gondolat, a megkérdőjelezés. Úgy néz ki néha, mintha a másikat és a szituációt kérdőjeleznéd, miközben, igazából, önmagad kérdőjelezed.

Ám mégis, hogyan várod, hogy bizonytalan emberként, sikerre vigyél egy intimitás/szexuális töltetű cselekményt? A jó dolgok-érzések kialakulásához, bármilyen kapcsolatban, két ember kell. Ha az egyik ember folyton kérdőjelezi önmagát, és nem hiszi el, hogy ez neki szól, akkor mit lehet várni a másik embertől?

A kétségek, kérdések, automatikusan megadják a lehetőséget a visszaigazolásra

Ebben az örök körforgásban azonban, csak nő a feszültség, és csökken a komfortzóna.

Akik nem tudják feloldani ezt a belső konfliktust, gyakran választják a kompenzációt. Például túlsúly, túl sok izom, vagy kimagasló egzisztencia.
Minden túlzásban van egy védekezés, és valaminek az eltakarása, elfedése.
(Másként fogalmazva, áthelyezzük a fókuszpontot oda, ahol fénylünk, és takarjuk
azt, amiben szorongunk.)

Ha megfogott ez a cikk, és magadra ismersz, kérlek, ne védekezz, és ne menj tovább önmagad ellen. Az önvizsgálat a legjobb fegyvered. Használd bölcsen.

A hitvilágod (és meggyőződésed) épülése az életed egyik legmélyebb és legösszetettebb témája. Visszafejteni a rétegeket, honnan indul a jelen kétséged, meggyőződésed, önmagad megkérdőjelezése, általában szakembert igénylő feladat.

Ne félj segítséget kérni. Az életminőséged múlhat rajta.